ÜGYMENETLEÍRÁS

KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSÉHEZ ÉS MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY KIADÁSÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ

Jogszabályok:

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm.rendelet

Az eljárás díja, a díj befizetésének módja:

3 000 Ft

Illetékbélyegben a kérelmen kell leróni.

Kérelem

A kereskedelmi tevékenység bejelentése, illetve engedélyezése kérelemre indul.

A kérelemhez mellékelni kell:

• Igazolást az egyéni vállalkozó nyilvántartásáról vagy vállalkozói igazolványt
• Gazdasági társaságok esetében cégkivonatot / végzést  és aláírási címpéldányt
• Nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot (a tulajdoni lap kivételével)
• Haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos, vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot
• Közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmezõ, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot
• A eljáráshoz szükséges illetékbélyeget
• Vásárlók könyvét hitelesítésre
• Képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazást

A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás

Az ügyintéző a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a jogszabályban meghatározott követelményeknek. Ha nem, a bejelentést elutasítja és a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a szolgáltatót a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire. Ha a bejelentés megfelel a jogszabályi előírásoknak, akkor a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül igazolás megküldésével értesíti az ügyfelet a nyilvántartásba vételről.

A működési engedély kiadásának rendje

Az ügyintéző a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a kérelem és annak mellékletei megfelelnek-e a jogszabályban meghatározott követelményeknek. Ha a kérelem hiányosan került benyújtásra, az ügyintéző a pótolandó dokumentum megjelölésével, határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet 8 napon belül.

A jegyző a kereskedő kérelmére a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik.

Helyszíni szemlére vonatkozó kérelem hiányában a szakhatóságok szakhatósági eljárást folytatnak le, melynek eredményéről haladéktalanul értesítik a jegyzőt.

Az eljárás végén a jegyző a rendelkezésére álló adatok alapján hozza meg döntését. Amennyiben a működési engedély kiadásának feltételei fennállnak, a jegyző erről határozatot hoz és a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a nyilvántartásba veszi, amiről igazolást ad ki.

Az ügyintéző a működési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatot közli:

-          a kérelmezővel

-          az ügyfelekkel

-          az eljárásban részt vevő szakhatóságokkal.

Adatváltozás bejelentése

Az adatokban bekövetkezett változásokat a kereskedő haladéktalanul írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek.

Az üzlet nyitvatartási idejében bekövetkező változást a kereskedő az azt megelőző nyolc napon belül írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek. Az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkezett változásokról köteles a vásárlókat tájékoztatni.

A kereskedelmi tevékenység jogosultjának személyében történő változás, jogutódlás esetén – amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott üzletköteles termékkört nem érinti – a változást, jogutódlást, annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult, illetve a jogutód köteles bejelenteni.

- A tevékenység megszüntetését a jegyzőnek haladéktalanul be kell jelenteni.

HAGYATÉKI ELJÁRÁS

Jogszabályok:

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. tv.

A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII.31.) KIM rendelet

A magyar állampolgár után belföldön maradt hagyatékot leltározni kell.
A hagyatéki leltár felvétele az elhunyt utolsó belföldi lakhelye szerint illetékes hivatalban történik.

Az eljárás hivatalból indul és illetékmentes.

A hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapítása a halottvizsgálati bizonyítványon hozzátartozóként feltüntetett személyt meghallgatásával történik.

Mit kell leltározni?

1. Magyar állampolgár után belföldön maradt ingatlan vagyont.
2. Belföldön maradt ingóságokat, ha azok értéke meghaladja a 300.000.- Ft-ot, és
-     a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, méhmagzat,
-     cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy,

• ismeretlen helyen távollevő személy érdekelt, és ezek a körülmények a halottvizsgálati    bizonyítványból megállapíthatók,
• nincs ismert örökös,
• a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri, továbbá, ha a bejelentett hagyatéki teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.

3. Az elhunyt tulajdonában lévő folyószámlán lévő követelést, takarékbetétkönyvet, értékpapírokat, gépjárművet, önkéntes nyugdíjpénztári tagságot, szövetkezeti üzletrészt, gazdasági társasági tagságot.
4. A lajstromozott vagyontárgyakat olyan ingóságokat és jogokat, amelyekre vonatkozóan a tulajdonjog vagy a lajstromozott jog megszerzését belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés igazolja.
5. Az utolsó havi nyugdíjat, ha az elhunyt nem vette fel, és nincs vele egy háztartásban lakó – állandó lakcím bejelentéssel rendelkező – személy, aki a nyugdíj felvételére jogosult.

A hagyatéki leltárt elkészültét követően az illetékes közjegyzőhöz kell továbbítani.

BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁS

Jogszabályok:

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
• A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015.(X.16.) Korm. rendelet

Az eljárás díja, a díj befizetésének módja:

3 000 Ft

Illetékbélyegben a kérelmen kell leróni.

Azt a birtokost, akit birtokától jogalap nélkül megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak, birtokvédelem illeti meg.

A birtokos 1 éven belül kérheti a jegyzőtől az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Egy évnél régebben fennálló birtoksértés esetén, illetve ha a birtoklás jogalapja is vitás, a bíróságtól lehet birtokvédelmet kérni.

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a kérelmező pontos nevét és címét; (a kérelmet a birtoklásban megzavart, vagy birtokától megfosztott személy nyújthatja be, aki nem minden esetben az ingó vagy ingatlan tulajdonosa.)
   Ha a kérelmező meghatalmazott képviselő útján jár el, a meghatalmazását igazoló magánokiratot vagy közokiratot csatolni kell a kérelemhez.
2. a birtoksértő pontos nevét és címét, jogi személy esetén nevét és székhelyét; (panaszolt fél a birtoksértést elkövető személy, aki nem minden esetben az ingó vagy ingatlan dolog tulajdonosa, hanem például a bérlő). Ismeretlen személy ellen birtokvédelmi eljárás lefolytatása nem kezdeményezhető. A jegyző egyéb adatok alapján (pl. gépjármű rendszáma) a panaszolt fél nevét és lakcímét nem állapíthatja meg.
3. a birtokvitával érintett dolog megjelölését és annak helyét (mely ingó vagy ingatlan dologról van szó, pontoson hol helyezkedik el)
4. a birtoksértés időpontját és annak részletes leírását (pontosan mióta tart a panaszolt állapot, miben merül ki a birtoksértő magatartás, és miben változtatta meg az eredeti állapotot, próbálta-e a kérelmező felszólítani a birtoksértőt magatartása abbahagyására, tett-e kísérletet birtoka visszaszerzésére)
5. jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet, azaz a kérelmező milyen módon kívánja megszüntettetni a panaszolt állapotot (például a birtoksértő biztosítson kulcsot a bejutáshoz, biztosítsa a hozzáférést az ingatlanhoz).   Ha megalapozott a birtoksértés megismétlésétől való félelem, a jövőbeni eltiltást is kérni kell.
   A jegyző az eljárás során kötve van a kérelemhez.
6. a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak kell bizonyítani, akinek érdekében áll, hogy azokat a döntés során figyelembe vegye az eljáró hatóság. Amennyiben semmilyen bizonyíték nem kerül benyújtásra a jegyző a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

Ha a birtokháborítás tényét a hatóság megállapítja, a birtokháborító felet kötelezi az eredeti birtokállapot helyreállítására, illetve ha annak ismétlődésétől lehet tartani, erre irányuló kérelem esetén eltiltja a jövőbeni birtokháborító magatartástól.