SZABADTERÜLETI TÜZEK MEGELŐZÉSE PDF Nyomtatás E-mail

A GYÖNGYÖSI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG
LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓJA

SZABADTERÜLETI TÜZEK MEGELŐZÉSE

Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (továbbiakban: OTSZ) 2015. március 5-én lépett hatályba, amely alapvetően megváltoztatta az égetéssel kapcsolatban az eddigi gyakorlatot a belterületi és a külterületi ingatlanok területén.

Az OTSZ 225. § (1) bekezdése alapján „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.” (pl. NATURA 2000-es területekre a művelési kötelezettség nem vonatkozik)

Az OTSZ 225. § (1) bekezdése alapján „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.”
A hulladék szabadtéri égetése a hatályos jogi szabályozás alapján tiltott. Ez alól kivétel abban az esetben van, ha az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza az égetés feltételeit. Amennyiben nincs ilyen rendelete az önkormányzatnak, úgy tilos kerti hulladékot égetni. Az Önkormányzat helyi rendeletében foglaltakat ismertetni kell a lakossággal. Továbbra is megengedett a kerti grillezés, a tűzön történő sütés-főzés állandó felügyelet mellett. A fentiek alapján hulladékok nyílt téri égetését az önkormányzat engedélyezheti, azonban annak szabályait a vonatkozó irányelvek és jogszabályok által meghatározott határértékek, és előírások figyelembevételével kell megállapítani, (pl.: a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. §-a, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet, OTSZ, stb.) illetve a levegővédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, településfejlesztési koncepció kidolgozása során, valamint a helyi önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban érvényesíteni kell.
Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul, így a tűzeset helyszínén jelen lévő tűzoltásvezető dönthet bizonyos területek további leégetéséről. A felderítés és a megfelelő tűzoltási taktika kidolgozása érdekében a kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik. A tarló és a növényi hulladék égetésének szabályait az OTSZ 226. §-a tartalmazza.

Az OTSZ 226. § (1) bekezdése alapján „Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.”

Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végző személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

A kérelmet a hozzá tartozó alapeljárási illetékkel (3.000 Ft) legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz (a Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltséghez), majd a hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.

A kérelemben foglaltak valamint a helyszínen tapasztaltak alapján hozza meg a döntését a hatóság. Az engedélyben kikötésként szerepelteti azokat a feltételeket, amelyek indokoltak a biztonságos égetés elvégzéséhez. (pl. az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni, stb.)

Az OTSZ 228. § (1) bekezdése alapján „A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.”

Ezt a védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani, a folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más jogszabályban – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. §- előírt hatósági engedélyt nem pótol.

Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett.

A tűz nem hagyható őrizetlenül és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, az azonnal el kell oltani.

Az erdőtüzek megelőzése is kiemelt fontosságú. A korábbi országos tűzgyújtási tilalom területi hatálya kiterjedt az erdőterületekre, a fásításokra és az ezektől mért 200 méteres távolságon belüli területekre (ideértve a külterületi ingatlanokat is). Az országos tűzgyújtási tilalmat a vidékfejlesztési miniszter hirdeti ki és vonja vissza a belügyminiszter egyetértésével.

Tarlóégetést és egyéb növényi hulladékégetést tűzgyújtási tilalom idején az erdő 200 méteres környezetében tilos végezni.

Az új szabályozás értelmében megszűnt a bejelentés alapján történő szabadtéri tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-ban leírt erdőben végezető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (vágástéri hulladék égetés és ellenőrzött tűz kivételével.

Amennyiben külterületen a szabadtéri égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja – mint pl. az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők elleni védelemről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni.
Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 12. § (1) bekezdése alapján az erdőgazdálkodó a tűzgyújtási tilalom ideje alatt a tűzvédelmi szempontból nagymértékben veszélyeztetett területek esetében köteles az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál és a tűzrakó helyekenaz általános tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblát elhelyezni. Az előírás értelmében az erdőterületre vezető minden olyan út mentén ki kell helyezni a figyelmeztető táblákat, ahol az erdőlátogató személyek előfordulásá val számolni lehet. Ezek elsősorban az erdőterületek megközelítését szolgáló gépjárművekkel járható utak és nyiladékok, valamint az erdőlátogatók részére kijelölt turistajelzéssel ellátott utak, ösvények, továbbá a jelzéssel nem ellátott, de az erdőben történő rendszeres közlekedést szolgáló utak, ösvények.

Az erdőgazdálkodó köteles a tűzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizmi, a veszélyeztetett helyekre a tűz jelzésére alkalmas eszközökkel felszerelt tűzvédelmi őröket (tűzjelző szolgálatot) állítani, az erdőtűz oltására megfelelő munkacsoport, felszerelés és jármű készenlétben tartásáról gondoskodni.

A tűzvédelmi bírságról szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet tűzvédelmi bírságtétele kimondja, hogy amennyiben valaki a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítás, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik 40-200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.

A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesíti a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett – az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével – a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével ismételten kiszabható.

A Katasztrófavédelmi Kirendeltség a tűzesetek megelőzése érdekében rendszeres ellenőrzéseket tart azokon a területeken, ahol az elmúlt években tűzesetek történtek, illetve ott, ahol a szabadterületek gondozatlanok. A gondozatlan területek tulajdonosait, kezelőit azonosítás után felszólítja az elszáradt növényzet eltávolítására, szükség esetén szankciót kezdeményez velük szemben.

A veszélyeztetés időszakában a tűzmegelőzési szabályok betartásának fokozott ellenőrzését hajtja végre az erdő- és mezőgazdálkodásban. Az ellenőrzésekbe az érintett hatóságokat (földhivatal, hegybíró) is bevonja. A szándékos tűzokozások esetében a beavatkozásokkal kapcsolatos költségek megtérítését kezdeményezi, illetve tűzvédelmi bírság kiszabására is sor kerülhet.

Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

 

eÜgyintézés

Hirdetés

Tárhely és design:
Kolibri Informatika
Ha hirdetni szeretne, érdeklődjön a Hivatalban!

Ki olvas minket

Oldalainkat 55 vendég böngészi